2015. június 20., szombat

Mennyei királyság

Minden látszat ellenére nem lettem különösebben vallásos az elmúlt időszakban. Igaz ez még annak ellenére is, hogy nemrég végigvittem a Megölni Jézust, sőt tervezem a Krisztus utolsó megkísértését és a Passiót is lezúzni.
A magyarázat? Épp egy ilyen korszakban vagyok. Nagyon sok minden érdekel. A vallás is. Mondjuk nem hit, hanem történelmi és kultúrális szempontból. Ettől a fellángolástól vezérelve nemrég olvastam egy remek könyvet a templomos lovagokról és most végig vittem (a hasonló témájúnak gondolt) kicsit több, mint három órás változatát a Mennyei Királyságnak.  A film nem a templomos lovagokról szól, de többnyire a Szentföldön játszódik a keresztes háborúk korában. (Itt mindjárt megjegyezném, hogy a film sztorijában előfordulnak templomos lovagok. Kevéske, az előzőleg olvasott könyvből szerzett tudásom alapján, azonban erősen torzított képet kapunk rólunk, sőt igazából negatív szinben tünnek fel, ami bullshit - de hagyjuk...)

Na szóval, a film. Jó, szórakoztató, látványos. Töténelmileg többnyire hiteles, rendkívül aprólékosan összerakott. A sztori kicsit klisés, tele van már sokszor, sok helyen látott fordulatokkal, de legalább szépen és hatékonyan lop. A magam fajta átlagos LCD bambuló egy szimpla hümmögéssel túl is lépett ezen. Ugyanakkor tele van nagy ábrándozásokkal, funkció nélküli percekig tartó távolba révedésekkel. Emiatt vontatottnak tűnhet. Nem az, de ha valaki egyben tervezi végigvinni a teljes majdnem 4 órát, az kösse fel a gyatyáját. Én több darabban vittem végig így soha nem untam egy kicsit sem.
A sztori úgy indul, hogy Balian a francia kovács épp depressziósan ücsörög egy francia börtönben. Öngyilkos lett a felesége. Egy közeli vár bárója azonban épp akkor tér vissza a Szentföldről, hogy felkutassa házasságon kívüli fatyját, aki mit ad Isten Balian. Némi történés után, amin viszonylag gyorsan túl is lépünk Balian apjával elindul a Szentföld felé. Útközben néhányan elhúlnak Balian körül, aminek hatására egy szál kardal meg egy talált lóval landol a Szentföldön. Eme gyenge kezdés után már grófként és földbirtokosként nyakig belemerül a helyi kavarásba. Az éppen aktuális király IV. Balduin ugyanis utasításba adja neki, hogy lovagként meg kell védenie a zarándokokat. Csakhogy nem csupán ö és a zarándokok éldegélnek a környéken. Egy csapat várúr meglehetősen szeretné, hogy IV Balduin ne legyen király ezért minden erővel azon igyekszik, hogy a szaracénokkal fennálló békét felrúgják. Muszlim karavánokat támad meg és muszlim zarándokakat vegzál. A muszlim szultán, Szaladin először még megbocsájtó, azonban hagyja magár provokálni és amint erre oka van Jeruzsálem ellen vonul. Nos a sztori ennél sokkal szövevényesebb természetesen. Megannyi gróf, király jelölt, lovag és lovagrend kóborol a filmben kellően megkeverve a szálakat. Ugyanakkor viszont fenntartva az érdeklődést. Én nagyon szerettem a történetet.
 Ebbe a világba kerül bele Balian és ahogy fentebb írtam nyakig be is merül. Lavírozik az érdekcsoportok között, szeretője lesz, és ídőnként az életet kockáztatja, hiszen az a legfontosabb, amire a király utasítja. Ennek köszönhetően a kor összes fontosabb csatájánál, ostrománál ott van, sőt Jeruzsálem védelmében is tevékenyen részt vesz.
A sztori nem rossz, erősen befolyásolja az, hogy igyekeztek a történelmi tények adta keretek között tartani. Ez többé-kevésbe sikerült is. Találtam egy blogotbejegyezést egy másik blogban, ami egészen részletesen tárgyalja a történelmi hátterét a filmnek és azt hogy a film mennyiben tér el ettől, így én erre nem térek ki. -> (filmbook.blog.hu)
A látvány tökéletes. A lovagkorban vagyunk. Tele vagyunk páncélos lovagokkal, igazi várakkal, egzotikus hercegnőkkel és sok teljesen autentikus arabbal. Nyüzsgő nagyvárosokkal, sivatagokkal. Annak ellenére, hogy a filmet Marokkóban vették fel, teljesen autentikus az egész. A látvány és hitelesség mániások csorgatni fogják a nyálukat.
 A színészek nagyon jók. Nincs kimagasló teljesítmény, ennek ellenére én simán azonosulni tudtam bármelyikükkel. A gonoszok a gonoszok, az igazi köcsögök, köcsögök, a jók pedig szerethetőek. Vannak teljesen felesleges szereplők, pl a fenti képen látható fekete mór aki Franciaországban kódorog.(Lehet a bátyja után jött, aki kicsit északabbra kódorog ekkoriban Robin of Locksley-val :-)   Ő szerepe szerint mindösszesen csak meghal.
Mindezekkel együtt remek kalandfilmet raktak össze nekünk.

Szerintem 10/8

Miért nem maximum? Mert borzasztóan hosszú, tele van időkitöltő felesleges jelenetekkel. Mert a sztori klisés és mert a nekem nagyon fontos templomos lovagokat negatív színben tünteti fel. Ennek ellenére ajánlom mindenkinek aki szereti a jó, hiteles és tanulságos, tökéletes látványra és hitelességre törekvő kalandfilmeket. Ridley Scott film. Hangulatában (bár nyilván a miliő és a kor más) nagyon hasonlít a Gladiátorra. Ha azt csípted ezt is fogod.

A neten olvastam, hogy a vágott mozi változathoz képest a rendezői sokkal jobb. Halványan rémlik, hogy a rövidebb változatot láttam valamikor nagyon régen, de a múlt homályába vész az emlék, így nincs viszonyítási alapom. Ha vasárnap épp semmi dolgotok és van üres 4 órátok kaja után, zúzzátok le. Ha csíptétek anno a Gladiátort vagy még régebben a Ben Hurrt ezt is szeretni fogjaták. Ugyan más korban játszódnak, de a Mennyei Királyság hasonlóan nagy ívű , egy komplett történelmi korszakot átívelő erősen filozófikus történelmi kalandfilm.

Sok érdekesség olvasható a filmről a wikipedián is. (Itt)

Szerinted?


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése