2015. május 17., vasárnap

Amnézia (Before I go to sleep)

Azért írtam ki a film angol címét is, mert szerintem jobb, mint a magyar. Hozzátéve, hogy a magyar címe is mondjuk úgy elkapta a lényeget, de ha már tök más az eredeti, tartom magamat ahoz (is). Nos, most hogy ezt letudtam, akkor talán firkálhatnék a filmről is....
....ami nem rossz, de jellegénél fogva rétegfilm. Ugyanis egy ízig vérig pszichothriller. Nincsenek benne szörnyek, szellemek, csak kicsit folyik a vér. A film nem akar minket halálra ilyeszteni, nem gyomorforgató és nincs benne egy kicsi trancsír sem. Van viszont bőven feszültség, ahogy felépül a sztori, bizonytalanság, kétségbeesés, kétségek és még egy rakás érzelem. Kurva nehéz jó pszichothrillert csinálni. Nos most sikerült. Ennek ellenére is azt mondom, hogy aki nem szereti a lassan építkezős, meglehetősen sztori orientált, kevésbé látványos, a színészi játékra erősen alapozó thrillereket, az ne tegye be, mert nem fogja értékelni.
Én értékeltem. Ugyan nyomokban felfedezhető, hogy legalább két filmből merített ihletet (Megérzés, Memento) de pont csak annyira, hogy egyáltalán nem jutott eszembe, az hogy az Amnézia csak egy koppintás.
 A történet szerint van egy nő. Súlyos amnéziája van. Minden reggel arra ébred, hogy nem emlékszik semmire. Semmire az előző napjából. Nincsnenek emlékei, sem hosszú sem rövi távú. Szóval restart van minden nap. Van egy férje. A pasas ápolja, szereti, gondoskodik róla. Látszólag a körülményekhez képest minden nap teljesen rendben indul. A férj ad némi információt, válaszol a kérdésekre, szóval aránylag képbe kerül a nő, alap dolgokat minden reggel megtud magáról.Összerakja, hogy békében élnek és szeretetben. Csakhogy amint elmegy a férje dolgozni, minden reggel csörög a telefon. Egy neuropszichologus hívja. Elmondja neki, hogy a lakás egy adott pontján el van rejtve egy fényképező gép, amin videók vannak. A videókat ő készítette, amolyan videónaplóként. Minden reggel megnézi az előző videókat. Teljesen más képet kap magáról belőlük. Lassan- nagyon lassan összeáll a kép....
Alapvető fícsőr az ilyen filmekben, hogy kellő sebességgel kell adagolnia a feszültséget, kellő sebességgel kell adnia a "hinteket", hogy feltartsa az érdeklődést, tudni akarja a magam fajta laikus LCD bambuló, hogy mi a fene van? Itt tudni akartam. Nagyon remekül összerakott történet. Alig bírtam kivárni a végét. Nekem nagyon tetszett a sztori. A pszichothrillereknél  ahogy fentebb írtam kötelező a jó színészi játék. Mind a Nicole Kidman mind Colin Firth nagyon jól játszott. Mind a kettőről elhittem, hogy az ami. Ez is bejött. :-D
Angol filmként teljesen hiteles a kőrítés. Kapunk bőven esős, szeles, borongós tájakat, szürkeséget és estét. Semmi különös, ez a darab nem a látványról szól.

Szerintem 10/9

Nehéz film, Mindenképpen csak olyanoknak ajánlom, akik könnyen azonosulnak a látott szituációval. Megértik és magukévá teszik a szereplők motívációit, érzelmeiket, kimondott és ki nem mondott gondolataikat. Szóval itt eggyel magasabb empátia kell. Akinek ez nincs meg, az könnyen unalmasnak és vontatottnak tartja majd. (Olvastam ilyen véleményeket is a neten)
Nekem tetszett, engem lekötött, érdekelt. Viszont megint csak egy olyan film, ami egyszer nézős, mert ha már tudod mi a poén, sokat veszít az újranézési faktorból. 

Szerinted?

Ha bejött az Elemi Ösztön, a Másvilág, a Hatodik érzék, a Hivatlan vendég, vagy pl.az Azonosság, ezt is csípni fogod.

4 megjegyzés:

  1. Nekem való film. Lehet, mert bennem van egy jó nagy adag empátia? Végig meg volt tartva benne a feszültség, sőt még olyan pont is volt, ahol kerestem párom kezét. Csak egy problémám volt: hogy voltak olyan jelenetek, ahol előre tudtam, mi fog történni. Lehet, bennem túl nagy adag az empátia? Pl. az első pofon előtt 10 másodperccel jeleztem, hogy pofon lesz. Csattant. Az állítólagos férjjel is volt problémám. Azt nem sejtettem, hogy nem ő a férj, de azt az első jelenettől kezdve éreztem, hogy valami nem stimmel vele. Pont miatta jutott eszembe egy nagyon régen látott film, a címére nem emlékszem. De valami olyasmi volt benne, hogy a férj megöli a feleséget, elássa, de a nő nem hal meg, megmentik. Tovább él a férjjel, mert nem emlékszik semmire. Aztán szép lassan kezdenek visszatérni az emlékei. Fogalmam sincs, hogy mi volt ez a film, vagy kik játszottak benne, de közben többször beugrott. A férjemet teljesen lehangolta, hogy létezik ekkora gonoszság, hogy valaki így szinte fogva tartson magának egy nőt. Ő nem olvas bulvárt, nem is sejtette, hogy ilyen akár meg is történhetett volna.
    Még egy kis morális okoskodás is eszembe jutott! Mennyi minden kerekedhet egy megcsalásból, hazugságból! Mint egy banánhéj: az asszony egész élete ezen csúszott el!
    Jó színészek jó játéka. Kár, hogy a végét is kitaláltam.
    Egyszer érdemes megnézni.

    VálaszTörlés