Amerikai mesterlövész

Hajnali fél kettő van. Pont nem ideális időpont arra, hogy osszam itt az észt bármiről is, ennek ellenére, úgy döntöttem összehozok egy irományt erről a darabról, Jelentem, amúgy (diplomatikusan megfogalmazva), hogy engem ez a film megérintett. Megérintett még annak ellenére is, hogy mesterlövészről szól, aki bizonyítottan 160 embert ölt meg Irakban, hozzátéve hogy ezzel valószínűleg legalább ugyanennyi bajtársa életét mentette meg.
Egy jelentős részben igaz történetet kapunk. Utána olvasva, minimális torzítások vannak benne, szóval aki leül és végigviszi az gyakorlatilag azt és úgy kapja meg ahogy történt.
Chris Kyle egy relatíve átlag texasi fószer, aki egyszer végignézi a hírekben, hogy két robbantásban egy rakat amerikai is meghal még 1998-ban. Elkapja a gépszíj és beáll SEAL kommandósnak. Végigviszi a kiképzést és egy-kettőre Irakba kerül. Közben azonban megházasodik és családot kéne alapítania, de ugye ott van az a kurva kötelesség. Harcolni a hazáért. Ez a harc nemsokára kézzel fogható ellenségeket is megformáz. Egyrészt az iraki al-kaida terrorszervezet egyik kivégzője személyében illetve egy rejtélyes ellenséges lövész Musztafa is kiérdemli, hogy Kyle újra és újra visszamenjen Irakba. A film innen kétpólusúvá válik. Egyrészt végigkövethetjük azokat az akciókat, bevetéseket amelyek célja, hogy kiiktassák a két fő ellenséget.

Másrészt végigkövethetjük azt a harcot is, amit többnyire magában vív, a gyerekeiért ( az évek során 2 gyereke születik) másrészt a feleségéért és úgy alapból egy normális civil életért. Az egyikben győz, a másikban nem. Chris Kyle-t egy poszttraumatikus stresszben szenvedő amerikai katona megöli 2013-ban Texasban.
A darab egy háborús filmbe oltott dráma. Végig élveztem, az elejétől kezdve beszippantott. Magamban egy bazi nagy híró vagyok ezt talán már régebben beismertem. Az első perctől kezdve ott voltam én is tengerészgyalogosként. Küzdöttem, irtottam velük az ellent. Azokban a részekben pedig ahol drámáé volt a fő szerep, totálisan együtt éreztem a szenvedőkkel. Chris Kyle-t pedig sajnálom, egy picit meg is gyászoltam magamban a THE END után. Engem szőröstül-bőröstül megevett a film.

Szerintem 10/10

Talán rossz meghatározás az, hogy háborús film. Inkább az áll hozzá közelebb, hogy egy rakás jól megkomponált, nagyon látványos, nagyon jól összerakott csatajelenetet kapunk, vagy kommandós rajtaütést esetleg csak ott lehetünk a lövésszel a lesállásban. Mindegyik jelenet nagyon hatásos. Az utolsó porszemig tök hiteles. Ezeket a jeleneteket szőtték bele Kyle családi drámájába. Aki ódzkodik az ilyen struktúrától az óvatosan üljön neki. Nekem nagyon bejött.
Az összes színész kiváló, a helyszínek tökéletesen eredetiek. Végig nagyon profi a katonák mozgása, a felszerelésük a harcok megkomponálása. Nagyon odafigyeltek minden részletre. Tökéletesen meggyőzött. Nekem a kedvenc háborús filmjeim közé emelkedett.

Ajánlom mindenkinek aki egy háborús filmben az öldöklésen túl igényli az emberi oldal bemutatását is, igényli, hogy emberek vigyék vásárra a bőrüket. Itt azok lesznek, sorsok, drámák, félelmek, bánat. Láthatunk küzdelmeket, győzelmeket és vereségeket is, szerintem kiváló film. Ha szeretted a Sólyom végveszélyben-t vagy a A túlélő-t, ezt is csípni fogod.

Szerinted?

Kezdek nagyon rákapni a popcorntime-ra Ezt is ott néztem meg. Nem is linkelek ki másik online mozit.