2015. május 16., szombat

Blackhat

Úgy döntöttem, hogy szembe megyek mindenféle aktuális és nem aktuális trenddel, irányvonallal, megrendelt kritikákat egymástól kopizó egyetemi szintű esztétával, vélemény automatával szóval minden filmeket baszkuráló médiummal és odavágom a nagy közösbe, hogy ez a film bizony jó. 
Némi prekoncepcióval ültem neki. Egészen pontosan kettővel.(Nem idevéve azt a tényt, hogy úgy konkrétan az internet egésze lehúzta a klotyón filmet) Egyrészt élénken élt bennem a Kardhal című darab, ami meglehetősen felemás lett (rosszabb napjaimon simán leszarozom), másrészt pedig valami iszonyatosan high-tech elszállt, gyakorlatilag követhetetlen sci-fit vizionáltam (nem tudom miért), ahol kb. a film felénél elvesztem a fonalat, a végére pedig már konkrétan egyáltalán nem érdekel, hogy mi történik benne. Nos, mind a kettő megdőlt.
A Blackhat egyrészt sokkal jobb film, mint a Kardhal. Igazából össze sem hasonlítani a kettőt még annak ellenére sem, hogy a stílus hasonló, - hackeres-üldözős-akció. Másrészt pedig, ugyan vannak, benne bőséggel technikai kütyük, illetve mindenféle hackerkedések, de minden ilyen jelenet még egy nem hozzáértő számára is tökre érthető és jelentem mind az ilyen jelenetek, mind a film egésze teljesen reális, olyannyira, hogy az ihletet (legalább is részben) valós, megtörtént események adták. Történik ugyanis viszonylagos gyors egymásutánban két esemény. Meghibásodik egy kínai atomreaktor és néhány nappal később az amerikai árutőzsdén kissé hektikussá válnak az árak. Természetesen a kínai atombaleset után a helyi hatóságok viszonylag gyorsan leveszik, hogy a balesetet egy vírussal okozták, ami megfertőzte a reaktor vezérlését.
Bedobják a kiber elhárításuk ászát aki pikkpakk előáll azzal, hogy a vírust ő és egy amerikai haverja írták még régen poénból. Meg tudja találni a hackert, de ehhez szüksége lenne a haverjára is, aki épp börtönben van. Hosszas és viszontagságos akciókkal teli nyomozásuk folyamán (mely során összeáll egy csapat) kiderítik, hogy mi az összefüggés az atomreaktor és az árutőzsde ellenni támadás között és a hacker nyomába erednek, végig utazva szinte egész Dél-Kelet Ázsiát. Kiderül, hogy az első két támadás egy sokkal nagyobb akció előfutára....
Jelentem, engem a sztori lekötött. Kisebb bukfencek ellenére is egy élvezhető krimit kaptam, amibe teljesen jól beilleszkedtek a kütyü berhelős részek. Tök jól eltalálták az egyensúlyt és még egyszer hangsúlyozom, végig megmaradtak a realitás talaján. Nincsenek benne hihetetlen technikai varázslatok, vagy elképzelhetetlen hacker trükkök. Nekem tetszett.

Szerintem 10/7

Nehéz a témáról izgalmas filmet készíteni, hiszen a sztereotípiák szerint a hacker kb annyit tesz, hogy ül a számítógépe előtt és nyomkodja, az őt elhárítani szándékozó, dettó. Ez a film szakított ezzel a képpel és kitágította a határokat. Kapunk akciót, szerelmet, drámát, kvázi mindent ami egy krimihez kell. Jah, krimi. Sajnos stílusából adódóan ha már megvan a poén, erősen csökkenni fog az újranézési faktor. De sebaj....
Érdekes hangulata van egyébként. El tudom képzelni, hogy egy borongós őszi napon a takaró alól kuksolva nézem végig, mert az egész egy kicsit szomorkás, kicsit talán depis ám mégis fordulatos, tele egy rakás váratlan eseménnyel.
Klassz helyeken járnak, nagyon jó képeket kapunk több nagyvárosról. Ez is tetszett.
Sokan szidják, hogy milyen fapadosak a párbeszédek benne és hogy mennyire gagyi az érzelmi száll. Valóban hagy némi kívánni valót. Azonban ugyanez a rendező rendezte a Szemtől Szembe című az interneten az egekig magasztalt akciót, amit ha a párbeszédek és a romantikus szál levezetésének szemszögéből nézünk, igencsak egy szinten mozog a teljesítménye ezzel a filmmel - szerintem.

Szóval ha keresel egy főleg Ázsiában játszódó krimit(sok a kínai mellék és főszereplő, statiszta és végre ez egy olyan film amiben a kínaik jófiúk) egyedi hangulattal, szép helyszínekkel, fordulatos (még ha nem is túl pörgős) sztorival és a technikai/hacker vonal miatt sok extrával, nyugodtan tedd be, ez a film sokkal jobb, mint a Kardhal.

Ennek ellenére, miért húztam le? Nos, egyrészt erősen egyszer nézős, vannak benne meglehetősen komoly túlzások (nem vészes) és a főszereplőt szerintem nagyon nem találták el (meg lehet szokni). A szomorkás hangulat itt-ott unalmasnak hat és a sztori legvége kissé összecsapott lett, nekem érzésre túl hamar vége lett. Ennek ellenére én szerettem ezt a filmet.

Szerinted?

    

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése